Tavaly novemberben Béla bácsihoz mentem ki egy router-cserére, a falu szélső utcájába, ahol a kerítések után már csak a kukoricaföld kezdődik. Régi lakó, az egyik első ügyfelem, már a harmadik bővítésnél jár az otthoni hálózatánál. Most a sufniba és a műhelybe is be akarta húzatni a wifit, mert a két öreg számítógépét odakint javítgatja, és ott szereti a tévét nézni esténként. Miközben a kábelt húztam végig a falon, a vakolatba vésett csatornában, megszólalt:

- Te, mondd, ha én átalakítom a kis számítógép-bolti dolgomat egy igazi céggé, mennyi pénzbe fáj?
Letettem a fogót. Az igazat megvallva én sem tudtam pontosan. Itt vidéken alapozzuk-építjük a hálózatot, ügyfeleknek számlázunk, de a saját cégformámmal nem kellett évek óta foglalkoznom. Az ember megszokja az egyéni vállalkozást, mint a régi traktort: zörög, de elindul.
- Hát, Béla bácsi, ezt nekem is meg kell néznem, mert nem szeretnék butaságot mondani.
Hazafelé a kocsiban végig ez járt a fejemben. A kábelek a hátsó ülésen csattogtak a kátyúknál, a fejemben meg ez a cégesítés-kérdés visszhangzott. Béla bácsi nem volt rossz mérnök a maga idejében, két évtizedet húzott le egy budai irodaházban, csak egyszer csak elege lett a városból, az állandó dugókból, a betonból. Kiköltözött ide a faluba, és most a kis vegyesbolt mellett egy számítógép-szervizes pultot is üzemeltet a fél tucat helyi nyugdíjasnak. Nem rossz forgalom, csak már nem kicsi. A bevétele meglepett, amikor egyszer megemlítette: a havi árbevétele kilencszáz fölött jár, és ez egyéniként már tényleg sok.
Aznap este leültem a laptop elé, és körbenéztem a témában.
Az egyik első találat a szekhelypartner.hu volt, ott olvastam végig, összeszedve a kft cégalapítás költségei listát. Nem akarom én itt eljátszani az ügyvédet, de valami azért megragadt belőle. Az ügyvédi munkadíj, a cégbejegyzés illetéke, a tevékenység-besorolás, az ügyvezető-bejelentés, a törzstőke összeg, és valami, amire Béla bácsi végképp nem gondolt: a hivatalos székhely címe. Ahova jönni fog a NAV-os boríték, az iparkamara papírjai, mindenféle hatósági értesítés. A kft cégalapítás költségei között én az alap-tételeknél is meglepődtem, hogy mennyi mindenre figyelni kell, és milyen olcsó tételek dobják meg a végösszeget.
Béla bácsi otthoni címe szóba sem jöhetett, mert egy idős házaspárhoz ne jöjjenek hivatalos borítékok minden héten. A szekhelypartner.hu csapata kínál székhelyszolgáltatást, és ezen belül az irodájuk lesz a céges cím. Átveszik a leveleket, beszkennelik, e-mailben elküldik, és havonta postán is rámegy minden, amit kérünk.
A 7/2017-es rendelet kiemelt eleme, hogy a postai cím nem lehet csak egy postafiók, hanem valódi iroda kell, valódi recepciós vagy átvevő személlyel. Béla bácsi ezt rögtön megkérdezte tőlem, amikor mondtam neki: tehát ott tényleg ül valaki, aki átveszi? Igen, ott ül, és minden hét munkanapján megy a postai logisztika. Ez az a pont, amiért a sufnis vagy garázsos egyéni vállalkozók már nem tudnak jelképes címet bejelenteni – a NAV ezt kiszúrná.
A költségek mellett az időfaktor is fontos volt. Béla bácsi azt is megkérdezte, hány hét lesz az egész. A szekhelypartner.hu csapata a tapasztalat szerint két-három héten belül lefuttatja a folyamatot, ha az alapadatok rendben vannak. Egy ügyvédi találkozó, egy aláírás, egy cégbírósági átfutás. A bevétel folytatólagos, nem áll meg a munka, ez nekünk vidékieknek különösen fontos, mert a saját időnk ritkábban szervezhető át, mint egy pesti irodás napirend.
Másnap kimentem Béla bácsihoz egy kávéra, és elmondtam, hogy mit találtam.
- Tudod mit, ez nem is olyan vészes – mondta. – Akkor most már csak az ügyvédet kell megtalálni.
- Azt is intézi a szekhelypartner.hu, van ügyvédi kapcsolatuk – feleltem.
Megveregette a vállam, és töltött még egy kávét. A router azóta is megy, Béla bácsi pedig már kft-ként mosolyog a számlán.
